U

Járjunk emelt fővel! – belvárosi séta és választható múzeumpedagógiai foglalkozás

Elérhetőség

3530 Miskolc, Széchenyi utca 16.

Járjunk emelt fővel! – belvárosi séta, majd válaszható múzeumpedagógiai foglalkozás

Általános iskola felső tagozatosainak és középiskolásoknak ajánljuk!

min 15 fő

megrendelhető: egész évben, kedd-péntek, előzetes egyeztetéssel

 

  • Járjunk emelt fővel! Rejtett kincsek, érdekes homlokzatok, kapuk a belvárosban - városnéző séta idegenvezetővel
  • Múzeumpedagógiai foglakozás - a város múzeumai által kínált lehetőségek közül kiválasztva:

 

I. Miskolci Galéria - Kövesi István titkos gyűjteménye  című kiállításhoz kapcsolódva

1. FEDEZD FEL ÉS MENTSD!

A 20. századi magyar képzőművészet remekművei segítségével a festészet jellemzőit fedezhetik fel a tanulók. Meghatározhatják a témák közötti eltéréseket, felismerhetik a színek sokféle hatásait, az egyedi festői jellegzetességeket, a kompozíciós ritmusokat, a technikák speciális jegyeit, és ismertté válnak számukra a legnevesebb alkotók is. A legérdekesebb alkotásokból a diákgyűjtők egy saját „Pinterest”, egy személyre szabott képgyűjteményt állíthatnak össze, különböző tartalmú táblákon.

A 60 perces időtartamú program a rajz- és vizuális kultúra, művészettörténet, osztályfőnöki, valamint kultúrtörténet tantárgyakhoz kapcsolódhat.

 

II. Herman Ottó Múzeum Képtár - állandó kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások

1. Arcok a Képtárból - (nem mindig) szemtől szemben  kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások

Honnan kapta Flóra a nevét, hányan vannak jelen a Képtárban a Degenfeld-gyerekek, ki lehetett az Öreg halász? Megbeszéljük, mik voltak az ősgalériák, kik voltak adott esetben az egyes művek megrendelői és alkotói, miképp alakult a portréfestészet a fényképezés korában, miképp tört előtérbe a külsőn túlmutató belső mondanivaló... Ki miképp látja, hogyan ábrázolja a másikat és önmagát?

A 60-90 perces foglalkozás földrajz, rajz-és vizuális kultúra, természetismeret tantárgyakhoz kapcsolódik.

 

2. Barangolás festett tájakon

Kik vagy mik jelentek meg a tájábrázolásokban az adott korokban, majd miképp tűntek el az alakok a tájképekről? Hogyan vált a tájképfestészet önálló műfajjá? Miképp festhető meg egy benyomás a tájról, miképp tükrözhet a táj érzelmet? Mi mindebben a színek és az ecsetkezelés szerepe? Létezik-e belső táj? A kérdésekre kreatív foglalkozás keretében keressük a válaszokat

A 60-90 perces foglalkozás rajz, művészettörténet, történelem, néprajztan tárgyakhoz kapcsolódik.

 

3. Művészeti kor-történetek, stílusosan

A diákok a Képtárban megismerkedhetnek az alkotások és alkotóik történeteivel, miközben módunk nyílik a művészettörténeti korszakok és stílusok jellemzőinek közös felfedezésére. Mivé változott Io, ki javasolta Feszty Árpádnak a Honfoglalás megfestését, mik „az ország bajai”, miért lázadnak a játékszerek? Az irodalmat, történelmet is érintő foglalkozás során megbeszéljük, mi indokolt egy-egy témaválasztást és miképp, milyen művészi kifejezésmóddal jelenítette meg azt a művész az alkotásán.

A 60-90 perces foglalkozás rajz, művészettörténet, történelem, néprajz tárgyakhoz kapcsolódik.

 

4. Művészi jelbeszéd

A diákokkal a Képtár kódfejtőiként megismerjük az alkotásokon megjelenő motívumok, jelképek üzenetét. Mit jelent egy szokatlan helyen látható fog, nő kezében a puska, gyermeki kézben a virág? Mi tartja távol a rossz szellemeket a fejedelemasszony szekerétől? Miképp válhat adott esetben egy selyemkendő a szegénység motívumává? Mik voltak egykor a jelképek és milyen jelentéssel bírnak bizonyos tárgyak ma?

A 60-90 perces foglalkozás rajz, művészettörténet, történelem, néprajz tárgyakhoz kapcsolódik.

 

III. Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete - Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai” kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások

 

1. Az 1848–49-es szabadságharc fegyvernemei

Az 1848–49-es szabadságharc harcászatának, fegyvernemeinek és fegyvereinek bemutatása eredeti, korhű tárgyakkal történik, amelyeket a gyerekek kézbe foghatnak, megtapasztalhatják a fegyverek súlyát, anyagát és kézben tartásuk módját.

A 45 perces foglalkozás történelem tárgyhoz kapcsolódik.

 

2. Naplóírás a 19. században

A 18-19. század a naplóírás fénykora volt, valósággal divatnak számított a naplóvezetés, számos politikai, közéleti személyiség szokása, önbecsülésének egyik módja volt, hogy esténként – mintegy önmagával párbeszédet folytatva – papírra vetette gondolatait. A napló az eseményeket komponálatlanul, jegyzetszerűen tartalmazza, amelynek népszerűségét is köszönhette, illetve szoros kapcsolatát a 21. századi internetes blogírással.

Az óra során megismerkedünk Szemere Bertalan és naplóíró kortársainak műveivel, elsősorban azokéval, akiknek élete Miskolchoz és az északkeleti régióhoz kötődik (Kazinczy Ferenc, Déryné, Lévay József, Szűcs Sámuel és Miklós stb.). Kitekintünk a 20. századi magyar irodalom jelentősebb naplóíróira, végül bemutatjuk a műfaj 21. századi fejleményeit.

A 45 perces foglalkozás az irodalom tantárgyhoz kapcsolódik.

 

3. Reprezentatív portré a 19. században

Nyomozzunk! Keressünk attribútumokat a festményeken! Melyik portrén találunk címert, érdemrendet és más jellegzetes tárgyat, ami az ábrázolt személyhez vagy élete valamely kimagasló tevékenységéhez kötődik?

Miből következtethetünk a képek festőinek kilétére? Olvassuk le a képekről a festők szignóit! Hogyan írták a festők nevüket a festményekre? Milyen neves festő jelzésére bukkanhatunk a festményeken?

Milyen öltözéket viselnek az ábrázolt személyek? Ruhapróba – a gyerekek kipróbálhatják, milyen ruhákat viseltek a 19. századi nők és férfiak.

A múzeumi órához kapcsolódó kiadvány: Nemzeti arcképcsarnok e-book.

A 45 perces foglalkozás rajz, művészettörténet, művelődéstörténet, történelem tárgyhoz kapcsolódik.

 

4. A korabeli szalonok legkedveltebb hangszere: a zongora

Milyen volt a „szellem-zongora” és hogyan működött zongorista nélkül? Milyenek a zongorához készült papírtekercsek? Hogyan készítették ezeket?

Kik voltak a korszak zenei „sztárjai”?

Hová került a zongora a 19. századi lakásban? Hol volt a szalon helye a lakásban? A Szemere-kiállítás enteriőreiben megnézzük a szalonok bútorait és elhelyezésüket!

A 30 perces foglalkozás ének, történelem, művelődéstörténet tárgyakhoz kapcsolódik.

 

5. Életmód és helyszínei a reformkorban

Milyen volt a század otthonainak lakberendezése? Hol és milyen bútorokat helyeztek el a fogadószobában vagy a szalonban? A Szemere-kiállítás enteriőreiben megnézzük a bútorokat és elhelyezésüket!

Milyen volt a női és férfi toalett, valamint a bálozás (öltözködés, smink és frizura készítés, táncrend, etikett, legyező-nyelv)? A Szemere-kiállításban kiállított festményeken megnézzük a viseleteket és a frizurákat!

Hogyan üzentek egymásnak a szerelmesek? A kor „SMS-e”, a titkos üzenetek továbbítására alkalmas legyező-nyelv bemutatása és kipróbálása.

Ruhapróba – Korabeli női és férfi ruhák, valamint a fűző és abroncs felpróbálása

A 45 perces foglalkozás rajz, történelem, művelődéstörténet művészettörténet tárgyakhoz kapcsolódik.

 

IV. Honfoglalók, Elit alakulat kiállításhoz kapcsolódó foglalkozások

 

1. Honfoglalás és kalandozások

A tárlat egyes témáihoz kapcsolódó tematikus foglalkozások kreatív tevékenységközpontú feladatokkal, kvíz, activity, információgyűjtés és drámapedagógiai módszerek segítségével.

A 45 perces foglalkozás történelem, magyar irodalom és nyelv, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, hon- és népismeret, mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyakhoz kapcsolódik.

 

2. Honfoglaló eleink életmódja és hitvilága

A tárlat egyes témáihoz kapcsolódó tematikus foglalkozások kreatív tevékenységközpontú feladatokkal, kvíz, activity, információgyűjtés és drámapedagógiai módszerek segítségével.

A 45 perces foglalkozás történelem, magyar irodalom és nyelv, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, hon-és népismeret, mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyakhoz kapcsolódik.

 

A program ára: 1.250.-Ft/fő (belvárosi séta és múzeumpedagógiai foglalkozás)

 

További információ/Jelentkezés:

 

Miskolci TDM – MIDMAR Nonprofit Kft.

3530 Miskolc, Széchenyi u. 16.

Tel.: +36 46 350 425, +36 70 902 0092

E-mail: info@hellomiskolc.hueva.bernath@hellomiskolc.hu

www.hellomiskolc.hu