Miskolci Kamarazenei Nyár 2014

Miskolci Kamarazenei Nyár 2014

2014. augusztus 25-30-ig,

Miskolc, több helyszínen…

Az Egressy bicentenárium és a verbunkos jegyében
2014. április 21-én ünnepeltük a második legfontosabb nemzeti énekünk, a Szózat komponistájának, Egressy Béninek 200. születésnapját. Nem az ünneprontás szándékával, de fel kell tennünk a kérdést: az ünneplés (formálisan) csak az évfordulónak szólt, vagy sikerült megtölteni azt e jeles hazafihoz méltó tartalommal?

Arról van valójában szó, hogy míg a szomszédos országokban már olyan zeneszerzők életművéből is elérhető valamilyen összkiadás, akik ugyan nem tartoznak a zeneirodalom kánonjába, de hazájuk zenetörténete és annak folyamatossága szempontjából fontosnak találtatott, addig hazánkban ez a folyamat még csak Liszt életművét érintette. Pl. hiába volt a 2010-es év Erkel bicentenárium, három első operáján kívül ez idáig semmi más nem jelent meg többé-kevésbé hozzáférhető kiadásban. De így van ez a 19. század első felének emblematikus zenei stílusával, a verbunkossal és a vonzáskörébe tartozó csárdások, új magyar népies műzenék világával, amihez az érdeklődő alig férhet hozzá. Egressytől pedig a Szózaton kívül sajnos még a gyakorló zenészek is alig ismernek valamit. Pedig rövid életét szinte mindvégig a nemzet és haladás szent ügyének szolgálata töltötte ki: Egressy ott állt helyt, ahol csak szükség volt rá.

De melyik Egressyről is beszélünk? Mert volt ő színész, operaénekes, nótaszerző (elsőként zenésítve meg Petőfit), hazafias férfikari és vegyeskari művek komponistája, népénekek megharmonizálója, tanár egy cigánybanda élén, operák szövegkönyveinek fordítója, átírója, megírója, népszínművek szerzője, újságszerkesztő, és hangversenyrendező, mindezt életének szűk 37 esztendeje alatt. Az a tény pedig, hogy e rövid életnek, a pályakezdés szempontjából is meghatározó időszakát megyénkben és városunkban töltötte, a méltó megemlékezés nemes és ugyanakkor felelősségteljes feladatát rója ránk.

Így a már egy évtizedes hagyománnyal rendelkező Miskolci Kamarazenei Nyár idei programjai is az Egressy évforduló jegyében kerülnének megrendezésre, amely éppen abból az elhatározásból született, hogy a 6 napos rendezvény keretében mind a Miskolciak, mind a nyárvégi időszakban talán épp a rendezvény unikális jellege miatt idelátogatók a lehető legteljesebb képet kapják Egressy Béni életéről és művészetéről. Emellett azt is fontosnak tartom, hogy a Papszer úti Herman Ottó Múzeum falára kerüljön egy Egressy emlékét megörökítő tábla, aki az akkor Református Gimnáziumként működő épület falai között végezte tanulmányait.

Egressy Béni bicentenáriuma mellett a magyar romantikus zene még két másik nagyon fontos, meghatározó alakjának van még évfordulója: 250 éve született Lavotta János és Bihari János, akik Csermák Antal mellett az ún. verbunkos triász meghatározó alakjai voltak. Mindhárom zenész megfordult megyénkben, Lavotta pedig amellett, hogy e vidék nemesi kúriáin töltötte életének utolsó időszakát, 1797-99 között Miskolcon élt és fennmaradt művei közül jó néhányat itt is írt! De elhangzanak még Rózsavölgyi és a városunkban született Reményi Ede kompozíciói is. Az ő művészetük nélkül csak érintőlegesen beszélhetnénk Liszt rapszódiáiról, Brahms magyar táncairól, Erkel korai operáinak nemzeti karakteréről, akárcsak Egressy életművéről. Így az Egressy életművet és életutat reprezentálni hivatott koncertek mellett e három jelentékeny zenész műveiből is elhangzik majd egy hangverseny. Így a 6 napos rendezvény, Egressy mellett egy igen színes keresztmetszetét azon kor zenéjének, amivel kapcsolatban Petőfi, Rózsavölgyi halálára c. versében azt olvashatjuk: „Egyszer ember csak a magyar, mikor a fülét, szívét megtölti a muzsika”. Mindezekhez szolgál még fontos adalékul a műveket összekötő prózai részek sorozata, melyben a megzenésített versek mellett olyan irodalmi művek részletei is elhangzanak, melyek mélyebb kulturális összefüggésbe hozzák a reformkor társadalmát és zenéjét. A zenei és prózai műveket a város előadóművészei adják elő, mivel az elmúlt évek tapasztalata is azt mutatja, hogy igen jelentős alkotóművészi erők vannak jelen Miskolcon, akik produkciójukkal országos viszonylatban is megállják helyüket, csak lehetőséget kell, hogy kapjanak. A hangversenyhez pedig olyan helyszíneket választottam, melyek többsége Egressy életében is fontos szerepet játszott, amelyhez számtalan dokumentum bemutatása vagy kivetítése is kapcsolódik majd.

Flach Antal – csembalóművész-tanár, a Miskolci kamarazenei Nyár szervezője