Fazola-kohó
Elérhetőség
3517 Miskolc, Miskolc-Újmassa, Ómassai útA Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna-patak festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót, közismert nevén "őskohót". Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában csak három található.
A kohó története a 18. századra nyúlik vissza. Fazola Henrik lakatos mester – akinek világhírű rokokó stílusú alkotásai Egerben találhatók – 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített.
Fia Frigyes, aki kiemelkedő eredményeket ért el a hazai acélgyártás megteremtésében, előbb a Garadna-patak mentén 1810-1812 között megépített egy duzzasztógátat, mellyel létrejött a Hámori-tó, majd 1813-ban Újmassán egy korszerűbb kohót, vasművet telepített. A kohó, mely 1831-ben átépítésre került, az 1870-ben Miskolc és Diósgyőr között telepített vasgyár üzembe helyezése után, 1872-ben fejezte be működését.
A következő évtizedek során romba dőlt nagyolvasztót a diósgyőri kohászati üzemek hathatós támogatásával a XX. század közepén rekonstruálták, részben eredeti formájában helyreállították. Az építmény Magyarország legrégibb ipari műemlékeként vált közismertté hazánkban és határainkon túl.
A kohó mellett áll a Massa Múzeum és a műemlék vasverő. Az őskohó és a közelében található látnivalók Miskolc felől a lillafüredi kisvasúttal vagy a 15-ös autóbusszal érhető el, illetve gépkocsival Miskolc és Eger felől a Palotaszálló mellett elterülő Hámori-tónál Ómassa felé elágazó úton közelíthető meg.
Minden év szeptemberében a kohó melletti terület ad otthont a Fazola Fesztiválnak, melynek célja a térség történelmi, ipari értékeinek bemutatása, a műszaki pályák népszerűsítése és a bányász-, kohász-, erdésztársadalom összetartozásának a kifejezése.
A kohó egész évben szabadon látogatható.
További információk:
