Pelelak - Herman Ottó Emlékház

Herman Ottó néprajzkutató és természettudós széleskörű tudományos munkásságát, politikai és közéleti tevékenységét mutatja be az egykori nyaralójában berendezett kiállítás.

Az "utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó nyaralója felesége, Borosnyay Kamilla tervei alapján 1898-1903 között épült Lillafüred romantikus környezetében. A Herman Ottó Emlékházzá alakított egykori villában az első kiállítás 1964-ben nyílt meg. Az épületet 2006-2007 folyamán újították fel - ekkor alakították ki a most látható, "Dicsőség nincsen, csak kötelesség..." című állandó tárlatot.

Az első terem a dolgozószobát jeleníti meg, ennek enteriőrjében kaptak helyet a tudós személyes tárgyai, levelei, családi fotói. A második terem természettudományos munkásságát mutatja be, külön kiemelve az ornitológia és a magyarországi pók-fauna kutatását. A tárlat külön foglalkozik Herman Ottó régészeti, valamint a néprajzhoz kötődő tevékenységével. A halászattal kapcsolatos munkásságát egy halászeszközökből álló dioráma jeleníti meg. Érintőképernyős számítógépek segítségével interaktív tárlatlátogatásra is lehetőség nyílik: film, hangfelvétel, madárhangok, kvízjáték színesítik a tárgyi kollekció bemutatását.

Herman Ottó (1835-1914) számtalan szállal kötődött Miskolchoz és annak környékéhez. A Zólyom megyei Breznóbányán született, de Alsóhámorban töltötte gyermekkorának egy részét. Ide tért vissza 1861-ben katonai szolgálata után, majd 1885-ben is, házasságkötését követően. Testvérei is Miskolcon éltek. A város az 1890-es években képviselőjévé választotta a tudóst. Ebben az időszakban vásárolta meg nyaralója telkét, s élete utolsó másfél évtizedében igen sokat tartózkodott az általa Peleháza, Pelelak néven emlegetett villában. Végakarata szerint - igaz ötven évvel halála után, 1965-ben - hamvait is Felsőhámor temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Herman Ottót nem csupán terepismerete, megfigyelései, hanem szakírói tevékenysége is Lillafüredhez és a Pelelakhoz kapcsolja. Részben itt írta nagy pókmonográfiáját, s ugyancsak itt fejezte be nagy összefoglaló munkáját, a Magyar halászat könyvét (1887). A Miskolcon előkerült paleolit régészeti anyag, a Bársony-házi leletek az ő felismerése révén kerültek a tudományos élet vérkeringésébe, megváltoztatva ezzel a korábbi vélekedést Magyarország földjének korai történetéről, kultúrájáról. Folyamatosan foglalkoztatták Herman Ottót a Bükk hegység barlangjai, a bükki falvak életmódja, a Tisza szabályozása, a Tokaj-Hegyalja szőlőkultúráját elpusztító filoxéravész, s még számos más, tudományos probléma.